PANCSOLÓS
Anyu ül egy parti kövön.
Félórája pancsolok.
Balcsi-vízzel meg-meglövöm.
Tetszik ez a strand-dolog.
Jó a dinós úszógumi,
Delfines a karúszóm.
Ki kell most már mennem, tuti.
Vita nincs, ha anyum szól.
Most még olvas elmerülten.
Lehetek még vízi szörny.
Hopp, a hínárosba ültem!
Lekopott egy pici bőr.
Megnyitom a Balcsi Boltot:
Kétszáz forint literje!
Aki kaphat, legyen boldog,
Aztán tőlem cipelje!
Tegnap anyu így oktatott:
- Hogyha fázol, kifelé!
Most meg csendben olvasgat ott.
Mi üthetett ma belé?
Fröcskölök és visongatok.
Elnézően integet.
Latolgatom, mi volna jobb?
Nem vagyok már kisgyerek!
Nagy bajt soha nem csinálok.
Tegnap tízszer rám szólt már.
Nem várom meg, felkiáltok:
- Hahó, anyu! Fázom már?
MEGISMERNI A TÖKÖT
Megismerni a tököt
Igazolvány nélkül.
Ágas-bogas indák között
Uralkodóként ül.
Megismerni a tököt
Menzán, főzelékből,
Konyhás néni köpenyfoltján,
Rétes töltelékből.
Megismerni a tököt,
Magja, hogyha reccsen.
Vetekszik a szotyolával
Minden Fradi meccsen.
Megismerni a tököt,
Lehet ház vagy hintó,
Halloween-kor, égő szemmel
Gyertyafényt kacsintó.
Sokfélék bár a tökök,
Száz alakba' nőnek,
Méla, bamba tökfejükről
Megismerni őket.
TUDJA A RÁK
Tíz lába ízelt,
Ollója ízletes.
Kavicsos ágyból
Rohanó vízbe les.
Mit csinál este,
Ha unja magát?
Hallgat-e zenét?
Tudja a rák!
Jóízű lárvát
Cuppogva eszeget.
Irigyen nézik
Sovány kis keszegek.
Nem érti senki,
Ha hallja szavát.
Hogy mondta, kedves?
Tudja a rák!
Összetett szempár
Kacsint és hívogat.
Lengeti büszkén
Csápját a víz alatt.
Ruhája páncél,
Nem bundakabát.
Kényelmes vajon?
Tudja a rák!
A SZIGORÚ SZEMÜVEG
Nagyi táskája mélyén
Van egy parányi üreg.
Ott egy különös rém él:
A Szigorú Szemüveg.
Nagyi orrán, ha látom,
Sosem kérdem: - Miért ez?
Van neki másik három,
S ebben mindig kikérdez.
Egyet az utcán visel,
Az olyan szelíd kerek,
S van neki kettő, miben
Főzni meg varrni szeret.
Nagyi különben kedves.
Máskor sohase szól rám.
Mégis szigorú csend lesz,
Mikor ő ül az orrán.
Sok volt talán a játék.
Ebből magolás lesz még.
Rám dől szomorú árnyék.
Makogom csak a leckét.
S ha szavaim e kínban
Eltévesztik helyüket,
Orrán tüzeset villan
A Szigorú Szemüveg.
APU NYAKÁBAN
Apu nyakából
Látszik a kerület.
Nem kell a távcső,
Se csodaszemüveg.
Ezeregy kalandot
Ígér a távol.
Törpe az újságos
Apu nyakából.
Apu nyakán egy
Kalózos tetkó van.
Kényelmes ülés,
Jobb, mint a metróban.
Száz méter magasban
Lebeg a lábam.
Pilóta lehetek
Apu nyakában.
Apu, ha letesz,
Egészen szokatlan.
Nagy lesz a járda.
Itt állok alattam.
Szalad egy komondor.
Nem vagyok gyáva.
De azért mégis...
Vegyen a nyakába!
GIPSZ JAKAB
Erre sántít, itt szalad
Játszótársad, Gipsz Jakab.
Feje gipsz és lába gipsz.
Hóna alatt kóla, chips.
Cipőorrán labda. Hopsz!
Hogyha passzol, futni fogsz.
Ragad fehér szigszalag,
Kaput tákol Gipsz Jakab.
Átgurul a labda. Hol?
Becsúszott egy bomba gól!
Felderülsz, legyintget ő:
- Hol van még a félidő!
Labda itt, és labda ott.
Már a ház is gólt kapott.
Ablaktábla mondja: - Reccs!
Véget ér tehát a meccs.
Dénes bácsi fut, szalad.
Közben eltűnt Gipsz Jakab.
Téged, persze, ott talál!
Dorgál, mint egy rossz tanár.
Kerek szemmel nézel rá:
- Nem én voltam, Dénes bá!
- Persze, majd a Gipsz Jakab!
Csak állsz,
csak állsz,
és nincs szavad.